Ács Bálintnak hívnak, a Kárpátokban születtem. Az üzletben árusított termékek java részét az 50-es, 60-as években a szüleim, ezt követően pedig én gyűjtöttem. Ebben az időben a közép-európai országokban nagy átalakulások mentek végbe. A térségben élő nemzetiségek a modernizáció és a politika nyomására rákényszerültek az addig megszokott több száz éves lakóhely elhagyására. Ez a tendencia különösen a Kárpátok magaslataira és Magyarország tanyavilágára volt jellemző.
Az emberek a hegyekből és a tanyákból beköltöztek a nagyobb falvakba és a városokba hátrahagyva házaikat és benne az addig használt mindennapos tárgyaikat, amit zömmel saját maguk készítettek (ruhák, mellények, terítők, gazdasági eszközök…). Az akkori értelmiség, hogy ne vesszen kárba több száz év heroikus munkája, a múzeumokkal karöltve megkezdte ennek a felbecsülhetetlen népművészetnek a megmentését úgy, hogy az elköltöző emberektől felvásárolták a tárgyaikat. A jelentősebb alkotások múzeumokba kerültek, a többi pedig magángyűjtők kezébe.